A negatív kampány makroszintű meghatározói Európában
Kutatásunk azt vizsgálja, hogy milyen országjellemzők befolyásolják a különböző európai országok politikai kampányainak hangvételét. Ennek során olyan tényezőket vizsgál, amelyeket a szakirodalom általában összefüggésbe hoz a kampány negativitásával, viszont hatásukat szélesebb összehasonlításban eddig nem tesztelték. A kutatás 9 európai ország 18 választási kampányának adatain többszintű regressziós modellekkel vizsgál három országszintű hipotézist. Az eredmények azt mutatják, hogy a konszenzusosabb demokrácia típus és a választóközönség polarizáltsága a semleges hangvétel valószínűségét növeli a negatívval szemben, míg a fragmentáltság növekedésével a pozitív üzenetek valószínűsége nő. Ezeken túlmenően, nem találtunk arra bizonyítékot, hogy a szakirodalomban leggyakrabban emlegetett magyarázó változók univerzális, az egyes eseteken túlmutató hatással bírnának. Ez arra enged következtetni, hogy az egyes országokra, így leggyakrabban az Egyesült Államokra vonatkozó eredmények nem általánosíthatóak más országok kampányaira.
Covering the largest sample of countri es to date, this study examines the effect of three country-specifi c factors on the tone of electoral campaigns across Europe: the type of democracy, party system fragmentation and the polarization of the electorate. We use an original dataset of statements made by political actors during 18 electoral campaigns in 9 European countries. Our multinomial logit model suggests that, on the one hand, consensual and more polarized democracies increase the likelihood of neutral campaign tone as opposed to negativity. On the other hand, party system fragmentation facilitates positive campaign messages. At the same time, our study does not support a generalizable effect for the usual suspect of the literature. Consequently, the individual level determinants of negative campaign depend on the country context.