Oktatással kapcsolatos tüntetésekMagyarországon 2015 és 2021 között

A mozgalomkutatási és a politikai szociológiai irodalom szerint a politikai tiltakozás olyan eszköz, amellyel az állampolgárok képesek kifejezni elégedetlenségüket, valamint képesek különféle problémákat tematizálni. A nyilvános tiltakozások keretében megfogalmazott érdekeket nagyobb eséllyel veszik fi gyelembe a döntéshozók. A kutatás során feltárjuk, hogy milyen oktatással kapcsolatos témák és ügyek miatt szerveznek Magyarországon tüntetéseket és melyek azok a problémák, amelyeket nem követ politikai mobilizáció. Az elemzés során a 2015–2021 között a rendőrségre bejelentett tüntetések adatait hasonlítjuk össze az oktatással foglalkozó tudományos folyóiratokban és szaksajtóban tematizált problémákkal. Kiindulópontunk szerint a szaksajtóban és a tudományos folyóiratokban megjelenő problémák vizsgálatával megközelítőleg meg lehet határozni az ország legfontosabb oktatásügyi problémáit, ezek fontosságát relatív megjelenési gyakoriságuk mutatja. Eredményeink szerint a tüntetéseken az „elit csoportok” problémái felül-, míg a marginalizált csoportok problémái alulreprezentáltak. A tüntetések közel 80%-a szólt a intézményi autonómiáról, a tudományos folyóiratoknak és a szaksajtó cikkeinek pedig mindössze egynegyede. Ezzel szemben az esélyegyenlőségi problémák a tüntetések 4%-ában jelentek meg, míg az írott források szintén egynegyedében tárgyalták, mint oktatással kapcsolatos problémát. Az oktatásban marginalizált csoportok érdekeinek kisebb arányú megjelenése a tüntetéseken gyengébb politikai képviselethez és összességében a hátrányok fokozódásához és újratermelődéséhez vezethet.

Social movement studies and political sociology literature define political protests as a tool for citizens to voice their discontent. Also, protests allow people to thematise different issues. However, there has been less previous research on what types of grievances lead to protests and what types of issues do not show up in public demonstrations. This research aims to fill this gap in the literature and reveal issues that are followed by political mobilization. In our analysis we use three datasets 1) the protests registered by the police between 2015 and 2021, 2) publications in scientific journals focusing on education, and 3) articles in the specialized press. We present the map of issues based on the written sources and it is compared with the protest events focusing on education. The results show that not all of the issues presented in the written sources have led to protests. While 25 percent of the publications mention the issue of equal opportunities and discrimination in schools, this problem was only mentioned in four percent of the protest events. Moreover, nearly 80 percent of protests focused on the issue of autonomy, while it was only discussed in 26 percent of the publications.