Euroambivalens és ekvivokális euroszkepticizmus. A stratégiai kétértelműség diadala a 2024-es magyarországi Európai Parlamenti választásokon

A tanulmány az euroszkepticizmus hazai megnyilvánulási formáit vizsgálja a 2024-es magyarországi európai parlamenti választások tükrében három olyan politikai szereplő – a populista Fidesz, a radikális jobboldali Mi Hazánk Mozgalom, valamint az újonnan alakult Tisza Párt – politikai diskurzusaira összpontosítva, amelyek eltérő mértékben és módon ugyan, de mind megjelenítenek valamilyen euroszkeptikus álláspontot. A kutatás kvalitatív összehasonlító esettanulmány-módszert alkalmazva elemzi a pártok választási programjait, vezető politikusaik 2022 februárja és 2024 decembere között elhangzott beszédeit, kiáltványait, kampánykommunikációját és egyéb megnyilvánulásait. Az eredmények azt mutatják, hogy mindhárom párt – a túlnyomórészt EU-párti közvélemény ellenére – a taktikai euroszkepticizmus különféle formáit képviselték a vizsgált időszakban, amely stratégia választási szempontból kifizetődőnek bizonyult: a három párt együtt 19 mandátumot szerzett meg a 21 magyar EP-képviselői helyből, a szavazatok több mint 80%-át begyűjtve. A politikai piac ezen keresleti és kínálati oldala között húzódó feszültség hátterében az elemzés két, elitstratégiai szinten értelmezhető dinamikus megközelítést azonosít: egyfelől az úgynevezett ekvivokális euroszkeptikus stratégiát (Fidesz, Mi Hazánk), amely az európai integrációval kapcsolatban fogalmaz meg jelentős kritikát anélkül, hogy az EU-ból való kilépést nyíltan szorgalmazná; másfelől az euroambivalens euroszkeptikus stratégiát (Tisza Párt), amely egyes uniós intézményi működésre és szakpolitikákra vonatkozóan fejez ki mérsékelt kritikát, miközben az EU-tagság fenntartása mellett foglal állást, és kerüli az euroszkeptikus címkézést. Míg az előbbi stratégia az úgynevezett puha és kemény euroszkepticizmus között, addig az utóbbi a puha euroszkeptikusok és az EU-párti választók között egyensúlyoz. A tanulmány ezáltal fogalmi újítást kínál az euroszkepticizmus összehasonlító vizsgálatához, és közelebb visz annak mélyebb megértéséhez, miként formálja a nemzeti politikai kontextus a pártok európai integrációhoz való viszonyát.

Abstract

This study explores the manifestations of Euroscepticism in Hungary in the context of the 2024 European Parliament elections. It focuses on the political discourse of three parties: the populist Fidesz party, the radical right-wing Our Homeland Movement, and the recently established TISZA Party. Although differing in degree and form, all three parties articulated some form of Eurosceptic stance. The analysis uses a qualitative comparative case study approach to examine the parties’ electoral programmes, public speeches, manifestos, campaign communications and other political expressions between February 2022 and December 2024. The findings reveal that, despite largely pro-EU public opinion, all three parties engaged in various forms of tactical Euroscepticism during this period – a strategy that proved electorally successful. Together, the three parties secured 19 out of Hungary’s 21 European Parliament (EP) seats, amassing over 80% of the vote. The study identifies two dynamic, elite-level strategic approaches that underlie the tension between political supply and demand. The first is an Equivocal Eurosceptic strategy, employed by Fidesz and Our Homeland, which significantly criticizes European integration without openly advocating EU withdrawal. The second is a Euroambivalent Eurosceptic strategy, adopted by the TISZA Party, which moderately critiques institutions and policies while affirming continued EU membership and avoiding the Eurosceptic label. While the former navigates between soft and hard Euroscepticism, the latter strikes a balance between soft Euroscepticism and pro-European sentiment. Thus, the study offers a conceptual innovation for the comparative analysis of Euroscepticism, contributing to a deeper understanding of how national political contexts shape party positions on European integration.