Elmozdulás középszinten A 2010-es önkormányzati választási reform hatásai a megyei önkormányzatokra
A választási szabályok mindig meghatározó tényezői egy politikai rendszernek: üzenetet hordoznak arról, hogy a törvényalkotók milyen elveket kívánnak érvényesíteni az adott rendszer kapcsán, és meghatározzák, hogy a rendszer mely elemei válhatnak hangsúlyossá. Nincs ez másként a magyar önkormányzati rendszer esetében sem. 1990-ben, a rendszer kialakításakor kiemelt jelentőséggel bírt a helyi viszonyok és a nagypolitika együttes megjelenítésének igénye, mely a választási törvényen keresztül települési és megyei szinten is érvényesült. A tanulmány megkísérli bemutatni, hogy a 2010-es választási reform (egy látszólag apró módosítással) miként változtatta meg alapjaiban a választott középszint, a megyei önkormányzatok politikai viszonyait. Az elemzés megvilágítja, hogy a 10.000 fős és alatti illetve 10.000 fő feletti népességű települések választókerületeinek összevonása miként távolítja el a megyét a helyi társadalomtól, és intézményesíti az országos pártok középszintű hegemóniáját.
Electoral rules have always been amongst the most significant components of a political system: they mirror the principles of legislators in terms of what they want to become. This is the most important feature of the system. The case of the Hungarian system of local governments is not different. One of the most important goals in the creation of the new electoral law in 1990 was that local politics should represent locality and national politics at the same time. The aim of this paper is to show how county level politics has changed due to a seemingly minor alteration in the local electoral rules, and concludes that merging the constituencies of the municipalities with a number of inhabitants below and above 10,000 results in the growth of the gap between the county and the local society as well as the institutionalization of the reign of national parties in the middle level of the political system.