De-demokratizáció Magyarországon a demokráciaindexek fényében
A demokratizáció harmadik hullámának nyitányát jellemző üdvtörténeti és optimista hangvétel az 1990-es évek végére lecsengett, helyette a demokráciák és a zárt autoriter rendszerek közötti szürke zóna egyre aprólékosabb felfedezése következett. Ehhez kapcsolódóan a hazai politikatudomány egyik legaktuálisabb kérdése, hogy hazánk az elmúlt évtized változásai nyomán vajon hol helyezhető el ebben a rendszertani mezőben? A helyzetértékelést nehezíti, hogy a különféle demokráciaelméletek, az azokhoz csak lazán vagy semmilyen módon nem kapcsolódó demokráciaindexek műfaja, illetve a számtalan rezsim-terminológia és besorolási kísérlet jelentősen különbözik egymástól mind az előfeltevéseiket, mind a kritériumrendszereiket, illetve általában a demokrácia (sőt, a politika) vélelmezett célját, értelmét vagy működését tekintve. Jelen tanulmányban a hazai de-demokratizálódás legfőbb vonásait és a leginkább sérült területeket szeretném összegezni a legfontosabb demokráciaindexek nyomán, annak reményében, hogy ezzel hozzájárulhatok a helyzet alaposabb megértéséhez.
The optimism of the third wave of democratization has declined in the late 90s and a grey zone between liberal democracies and autocracies has developed. The evaluation and classification of these intermediate regimes is complicated because the various models, terms and indices of democracy significantly differ from each other in many aspects, such as the preconditions, the criteria, and the presumed aim, meaning or functioning of democracy (and politics in general). This study examines the most relevant democracy indices to facilitate the location of the contemporary Hungarian regime in this murky zone, focussing on the most ’injured’ areas of the quality of democracy. The indices used are those of Freedom House, IDEA International Global State of Democracy, Varieties of Democracy, Economist Intelligence Unit and Ber tels mann Stiftung
