• Legfrissebb szám
  • Keresés
  • Megjelent számok
  • Szerzőinknek
  • Impresszum
  • In English
Belépés
  • Legfrissebb szám
  • Keresés
  • Megjelent számok
  • Szerzőinknek
  • Impresszum
  • In English
Csizmadia Ervin

A politikatudomány egyensúlya

Megjelent: XXXIV. évfolyam, 2025/3. szám
A

A szerző hozzászólásának első részében visszautal a politikatudomány helyzetéről folyó korábbi vitákra és külön kiemeli Greskovits Béla 2010-es markáns kritikáját s egyben „útmutatását” is a magyar politikatudományt illetően. Ezt követően röviden összefoglalja, melyek a Koverek Dániel által indított mostani vita legfontosabb tanulságai. Bár a vitában nagyon sok érdekes felvetés látott napvilágot, talán kevesebb szó esett a történeti politikatudományról. Ezt a szerző egy alapvető szubdiszciplínának tekinti, amely eddig kevéssé kiaknázott megismerési módként is felfogható. Hozzászólása második részében e történeti megközelítés három alapelemét tekinti át. Az első az időszemlélet. Megindokolja, miért fontos a jelent történeti nézőpontból is értelmezni. A második a politikai jelenségeket körül fonó nemzetközi és a nemzeti viszonyrendszer kölcsönhatásainak vizsgálata. A harmadik pedig a politika folyamatközpontú megközelítése, az állapotközpontú megközelítések mellett. A szerző úgy véli: a politikatudomány egyensúlya akkor biztosítható, ha e három területen az említett kölcsönhatások érvényesülnek.

Abstract

In the first part of the author’s contribution, he refers back to previous debates about the state of political science and highlights Béla Greskovits’s sharp criticism from 2010, as well as his „guidance” regarding Hungarian political science. Following this, he briefly summarizes the most important lessons of the current debate started by Dániel Koverek. Although several interesting proposals came to light in the debate, perhaps less was said about historical political science. The author considers historical political science a fundamental subdiscipline, which has been underutilized until now. In the second part of his contribution, he reviews the three basic elements of this historical approach. The first is the perception of time. It is important to interpret the present from a historical point of view. The second is the examination of the interactions between the international and the national system of relations that surrounds political phenomena. The third is a process-oriented approach to politics, in addition to state-oriented approaches. The author believes that if the aforementioned interactions prevail in these three areas, the balance of political science can be ensured.

A cikk letöltése

Kulcsszavak:

historical political scienceidőszemléletinternationalnationalnemzetinemzetköziperception of timepolitical processpolitikai folyamattörténeti politikatudomány
  • Legfrissebb szám
  • Keresés
  • Megjelent számok
  • Szerzőinknek
  • Impresszum
  • In English

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.

Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.

Adatvédelmi szabályzatunkat innen tudja letölteni.

Feltétlenül szükséges sütik

A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.

Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.

Süti szabályzat

Süti szabályzatunkat innen tudja letölteni.